Pārśvottānāsana: pārśva = oldal, uttāna = nyújtott → Állásban oldalsó nyújtás (Harántterpeszből előrehajlás)
Testhelyzet: álló, a törzs-csípő mozgása szerint: előre hajlító, erő: 2. szint.
A felvétel és a lebontás lépései:
A kiindulási póza: tāḍāsana.
- Belégzéssel tedd csípőre a karjaidat és lépj hátra a bal lábbal egy nagyobb haránt terpeszt nyitva. A bal sarok hátrébb kerüljön, mint a lábujjak (a lábfej inkább előre néz, mintsem oldalra). A bal sarkad belső széle és a jobb belső talpéled egy vonalon helyezkedjen el. Megkönnyíti a pozíció felvételét, ha a belső sarkak nem egy vonalon, hanem csípőszélességben vannak egymástól. A két térded legyen nyújtva, a medencéd nézzen előre. A törzs helyzete olyan, mint tāḍāsanában.
- Kilégzéssel hajolj előre, hosszan megnyújtva a hasat, a törzs mindkét oldalát és a hátat. Engedd a törzs elülső felszínének jobb oldalát a jobb láb felé. A hasad közelítsen a combhoz, a mellkasod a térdhez, a homlokod pedig a lábszárhoz. Törekedj egyenlően elosztani a testsúlyodat a két nyújtott és aktív láb között. Tedd az ujjbegyeket, vagy akár a tenyereket a talajra vállszélességben a jobb lábfej előtt, vagy a lábfej két oldala mellett.
- Belégzéssel aktív nyújtózás kíséretében tedd csípőre a karokat és emeld fel a törzsed, majd lépj vissza tāḍāsanába.
A kitartás alatti erővonalak és akciók:
– A lábujjaid simítsd a talajra: az ujjpárnák, a sarkak, a külső talpélek stabilak a talajon. A lábszárizmok megfeszítésével emeld meg a belső bokát és hozd létre a hosszanti boltozatot a belső lábélnél.
– Nyújtsd mindkét lábad, a comb aktiválásával emeld meg a térdkalácsod. A térdkalácsod arra nézzen, amerre a lábfejed.
– Az elöl lévő lábnál a nagylábujj tövéből nyújtózik föl a láb. A comb külső oldalán felfelé dolgozz. Az elöl lévő lábhoz tartozó csípő terelődik hátra, a nyújtózásból mozdul hátrafelé és emelkedik ülőgumó. A comb töve befelé csavarodik.
– A hátul lévő lábnál a külső lábélből és sarokból nyújtózik föl a lábad. A comb befelé rotálódik, a hozzá tartozó csípő előre. A nyújtózásból mozdul előrefelé és emelkedik az ülőgumó.
– A fent leírt két nyújtózásból mozdul a medencéd egyik oldala hátra (elöl lévő lábhoz tartozó), míg a másik előre (hátul lévő lábhoz tartozó). A medence középhelyzetbe kerül.
– A medence körüli izmok (csípő, gát, derék, alhas) aktívak. A csípőizmokkal húzd vissza a combcsontot a csípőízületbe. A medenceöv párhuzamos a talajjal.
– A megtartott medencéből (a hajlítás iránya mentén) nyújtózz a fejtetővel a talaj felé és nyújtsd gerincoszlopot. Tartsd hosszan a hasad és az oldalad is. A köldököt húzd be, emeld a szegycsontot és távolítsd a bordákat a csípőlapátoktól.
– A két könyököt nyújtsd. A két kéz a tenyereken, vagy az ujjbegyeken támaszkodjon. A karokkal egyrészt nyújtózz a talaj felé, megnyújtva a törzs izmait, másrészt a támasztékból dolgozz visszafelé a karokkal, emelve az ülőcsontokat.
A kitartás alatti figyelemvezetések és légzések:
BL a lábfejektől a medencén át a fejig nyújtsd a lábat, stabilizáld a medencét, a szegycsonttal és a fejtetővel nyújtózz előre-lefelé (hosszabbodik a has és hát). KL nyújtás-lazítás: nyújtsd a test hátulsó felszínét: a vádlit, a combot, a dereket, a hátat, a nyakat, mélyül a törzshajlítás.
Variánsok:
A kéztartásokat lehet változtatni: a kezed a csípőn van, a karod nyújtózik a törzs folytatásaként, a tenyered a hát mögött imapózban van, vagy összekulcsolod az ujjakat (mint dvikoṇāsanában), illetve alkarfogást alkalmazol.
Felkészítő āsanák:
– A vádli nyújtására helyezd a lábujjtöveket téglára (vagy kisebb emelvényre), miközben a sarkaddal továbbra is a talajon támaszkodsz. Támadó állás, adho-mukha-śvanāsana.
– A lábszár nyújtására vīrāsana, vajrāsana. A sarokülés lábemelésekkel is lehet.
– A térdhajlító izmok és a hátizmok nyújtására bármilyen előrehajlás, pl. pāda-hastāsana, paścimottānāsana.
Rávezető eszközös és páros gyakorlatok:
– A hátul lévő láb külső élének és a saroknak a rögzítésére: helyezkedj el a falnak háttal úgy, hogy a hátul lévő lábad sarkát támaszd a falnak (ha még nem elég laza a vádlid), vagy helyezz éket a sarkad (esetleg külső lábéled) alá, hogy a talajból érkező erővonalat is tapasztald, vagy a külső lábélt simítsd a fal tövébe, onnan véve támasztékot.
– Ha elöl nehezen ér le a talajra a lábujjad, akkor tegyél éket a lábujjtövek alá.
– A medence helyzetének stabilizálására páros gyakorlat: vedd fel a pārśvottānāsanát, a társad álljon mögéd és kezeivel fogja meg a medencédet, megfelelő helyzetet adva neki. Igazíthatja a csípőlapátokat, hogy a keresztcsontod párhuzamos helyzetbe kerüljön a talajjal.
– Ha az elöl lévő lábhoz tartozó csípőd mozdult előre, akkor emeld sarokra a lábfejed, húzd hátra a csípődet, és a medencét középen tartva engedd vissza a talpad a talajra.
– A hát munkájára végezz ardha-pārśvottānāsanát a falra, vagy a szék háttámlájára támaszkodva.
– A törzs nyújtására vedd fel az ardha-pārśvottānāsanát úgy, hogy a társad alkarjára fekteted a sajátodat, és a segítőd az alkarfogással, támasztással irányt mutat számodra az előre nyújtózáshoz, illetve szóban javít.
– Az előrehajlás támogatására lépésről lépésre hajolj előre, kezed alá téglát téve fokozatosan mélyítve: először állva teszed a téglát, majd élére, utána lapjára fektetve.
Hatások:
– A tudatra: benső stabilitást ad.
– Az energetikára: a mūlādhāra és a maṇipūra cakrát harmonizálja, a hát mögött imatartással végezve pedig az anāhata cakrát is.
– A szervekre és szervrendszerekre: a hasi szerveket masszírozza, javítja az emésztést, a méregtelenítést, a felszívódást.
– A mozgás szervrendszerre: erősíti a combizmokat; nyújtja a lábszár, a csípő körüli és a gerincmerevítő izmokat; tartásjavító; a hát mögött imatartással végzett gyakorlat lazítja a vállat és a csuklót is.
Ellenjavallatok és javasolt könnyítések:
– Gerincsérv, térdtrauma, magas vérnyomás esetén ne végezd.
– Egyensúlyi problémák esetén a kezed legyen a talajon, ha nem ér le, akkor téglán.
– Hát- és derékfájás esetén alkalmazhatod az ardha-pārśvottānāsanát.
– Érzékeny térd és derék esetén hajlítsd be a térdet.
Felhasznált irodalom: Jóga tiszta forrásból: Dr. Tóth-Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely
