Mi vár Önre a jógamester alapszakon? Milyen a képzés?
Igazi, tradicionális
Végzett hallgatóink ismerik a jóga valódi szerepét és lehetőségeit a mai ember életmódjában, és mindezeket sokoldalú szakemberként képesek továbbadni. A főiskolai képzés 6 féléven keresztül nappali és levelező tagozaton folyik, állami finanszírozott és önköltséges formában (170.000 Ft/félév).
Célravezető
A sokezer éves tradíciót hozzuk összhangba a mai modern világgal anélkül, hogy a jóga eredeti céljai elvesznének. Mi a személyiségfejlesztés és az egészségmegőrzés eszközeivel is foglalkozunk, így a 3 év nem jelent hiábavaló vagy túl nehéz elköteleződést.
Elérhető követelményrendszer
Mivel az alapoktól készítjük fel a hallgatókat, azok is jelentkezhetnek a képzésre, akik kezdők a jóga gyakorlásában. Sokan második diplomaként, pályamódosítási szándékkal, egészségmegőrzés céljából, vagy a spirituális fejlődés érdekében választják iskolánkat.
Sokoldalúan alkalmazható
A képzés során ismertetjük a jógagyakorlatokat, és mellette az oktatáshoz szükségszerű tudományos hátteret: anatómiai alapokat, egészség- és táplálkozástant, jógapszichológiát, a relaxáció, a meditáció és a légzés technikáit. Tájékozottá válik a jógahagyományokhoz kapcsolódó filozófia alkalmazásában, valamint rálátása lesz a jóga vallásfilozófiai hátterére, különösen a hinduizmus vaisnava irányzatára.
Példamutató
A BHF-en végzett jógamesterek képesek felmérni gyakorlóik fizikai állapotát, oktatásmódszertanuk átgondolt, felkészültek arra, hogy kezdő szinttől haladó szintig vezessék tanítványaikat. A jógaéletmód testi gyakorlatai mellett, a jóga spirituális aspektusát tudományos alapokon, tiszta forrásból ismerik.
Tudhatja, hogy jó választás az Ön számára ez a szak, ha:
- komolyan érdekli a jóga és az egészséges életmód
- egyéb sporttal foglalkozik és bővítené tudását egyedülálló gyakorlatsorokkal
- ép testben, ép lélekkel szeretne élni
- mozgásstúdiót, életmódközpontot szeretne vezetni
- oktatná a stresszmentesítés keleti módszereit
- érdeklik a nyugati és a védikus személyiségfejlesztési modellek
- szeret emberekkel foglalkozni
- szeretne a BHF-es jógamesterek közösségéhez csatlakozni
A jelentkezés feltételei, kimeneti követelmények
Főiskolánkra nem a központi felvételi eljárás keretein belül lehet jelentkezni! A jelentkezés és felvételi vizsgák (pályaalkalmassági, írásbeli, szóbeli) sajátosságairól a felvételi honlapunkon részletes tájékoztatást kaphat.
Idegennyelvi követelmények
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola a 2011. évi CCIV. Törvény 49/A. paragrafusának 2023-ban bevezetett módosítása értelmében − más főiskolák, egyetemek gyakorlatát és a leendő hallgatók érdekeit és támogatását maximálisan figyelembe véve − angol szaknyelv bevezetéséről döntött a tanulmányaikat 2023. szeptemberében és azt követően megkezdő vaisnava jógamester és vaisnava teológia BA, valamint vaisnava teológia MA szakos hallgatók esetében.
Ettől az időponttól kezdve kimeneteli feltételként intézményünk nem kér középfokú nyelvvizsgát, azonban az alapszakos képzést végző hallgatóknak legkésőbb az első tanulmányi év végéig, a mesterszakos képzésre jelentkező hallgatóknak pedig a felvételi vizsgáig alapszintű angol nyelvű szövegértési képességet szükséges szerezniük annak érdekében, az intézmény által a tanrendbe bevezetett angol szaknyelv, vagy azt azt magában foglaló kurzusokon részt tudjanak venni és az ott átadott tudásanyagot el tudják sajátítani.
Ösztöndíj, tandíj
Az önköltséges képzés díja a vaisnava jógamester szakon 170 000 Ft/félév, azonban iskolánkban állami ösztöndíjas képzésre is lehetőség van.
A Vaisnava jógamester BA szak tantárgyainak áttekintése
Az alábbi leírásban olvasható a BHF Vaisnava jógamester alapszak (BA) kötelező tantárgyainak egymásra épülése. A szak a mintatanterv szerint hat félév alatt teljesíthető, ezalatt a hallgatóknak a kötelező tantárgyakon túl szabadon választható kurzusokat is el kell végezniük. Ezeket a szabadon választható kurzusokat a lenti leírás nem tartalmazza.
A szak tárgyait a következő hét fő csoportra lehet osztani:
– Jógaszentírás
– Ászana és pránájáma
– Élettudomány
– A meditáció elmélete és gyakorlata
– Tudományos kutatás
– Vaisnava vallásfilozófia és kultúra
– Szaknyelv
A Jógaszentírás csoport tartalmazza azokat az ismereteket, amelyeket egy vaisnava jógamesternek el kell sajátítania a filozófia megértése érdekében.
A Bevezetés a védikus szentírásokba kurzus bemutatja a védikus szövegek eredet szerinti, funkció szerinti és tradicionális felosztását, a hallgatók így megismerik a szent szövegek puránákon alapuló típusait. Ehhez kapcsolódik a Bhagavad-gítá 1, a Bhagavad-gítá 2 és a Bhagavad-gítá 3. A Bhagavad-gítá a védikus irodalom egyik alapműve. Ezt tanulmányozva a hallgatók megértik az alapvető filozófiai kifejezéseket és tanításokat, valamint a műben ismertetett jógafolyamatokat és a jóga alapelveit.
A Bhagavad-gítá 1 előfeltétele a második féléves Bhakti-jóga szentírások – Bhakti-raszámrita-szindhu kurzusnak. Ennek segítségével a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus egyik legfontosabb szentírásának első részét, amely definiálja a bhakti-jógát, azaz az odaadó szolgálatot, annak tiszta formáját, valamint megvilágítja a kettő közötti különbséget A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda interpretációjában.
A harmadik féléves Upanisadok szintén a Bhagavad-gítá 1–re építkezve megalapozza a hallgatók megértését az upanisadoknak a védikus irodalomban betöltött funkciójáról és arról, hogyan alkalmazza A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda az upanisadok tanítását napjaink eseményeire, életkörülményeire, és hogy e tanításokat követve az emberiség milyen mértékben formálhat jogot az anyagi javak birtoklására.
A második félévben a Rámájana megismerteti a mű helyét a védikus irodalomban, jelentőségét a vaisnavizmus tanításai szempontjából, illetve feltárja a benne rejlő örökérvényű filozófiai, erkölcsi igazságokat s azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A harmadik féléves Mahábhárata a Bhagavad-gítá kerettörténeteként számos hasznos információval szolgál a Bhagavad-gítá megértéséhez és mélyíti a hallgatók tudását a védikus kultúra eszméiről, elveiről, szokásrendszeréről és végső céljáról.
A Jóga-szútra megismerése a harmadik félévtől a hatodikig tart a Jóga-szútra 1, Jóga-szútra 2, Jóga-szútra 3 és Jóga-szútra 4 című tárgyakkal. A tantárgy célja egyrészt bemutatni a Jóga-szútra szerzőjét és korát, hagyomány szerinti azonosságát, másrészt ismertetni a művet, a jóga célját és folyamatait.
A második fő irány a vaisnava jógamesterek számára a gyakorlat, az Ászana és pránájáma tantárgycsoport.
A Bevezető jógagyakorlatok az első félévben bevezeti a hallgatókat a jóga gyakorlati világába és megismerteti velük a jóga elemeit: a bemelegítéseket, az ászanákat, a légzőgyakorlatokat, a relaxációt, a meditációt, valamint ezek alkalmazását, emellett felkészíti a hallgatókat a következő évi gyakorlati órákra, ahol majd egyre nehezebb ászanákkal ismerkednek meg. Erre építkezik a második félévtől az Ászanák és pránájáma 1, Ászanák és pránájáma 2, Ászanák és pránájáma 3, majd az ötödik félévben az Ászana és pránájáma oktatásmódszertan gyakorlat 1 és végül a hatodik félévben az Ászana és pránájáma oktatásmódszertan gyakorlat 2. Az utolsó két féléves tárgy célja az, hogy az első négy tantárgy során tanult ászanákat, légzőgyakorlatokat és egyéb technikákat rendszerbe foglalja, valamint a hallgatók gyakorolhassák a jógaoktatói szerepet és elsajátíthassák a jógaórák tartásához nélkülözhetetlen módszertani technikákat. Ehhez kapcsolódik az Ászana és pránájáma oktatásmódszertan elmélete tárgy, amely a gyakorlati órákon szerzett tudás elmélyítésével készíti fel a hallgatókat a jógaoktatói szerepre.
A retorika elmélete és gyakorlata 1 az ötödik, majd A retorika elmélete és gyakorlata 2 a hatodik félévben elősegíti, hogy a hallgatók megismerjék a retorika elméletét és a sikeres nyilvános beszéd eszköztárát. Az órák során a hallgatók rövid beszédek megtartásával az előadókészségüket és oktatói képességeiket is fejlesztik.
A negyedik félév végén a Szakmai gyakorlat 2 (Jógatábor) lehetőséget nyújt a hallgatóknak arra, hogy megismerjék a táborszervezéssel kapcsolatos fontosabb tényezőket, illetve elmélyítsék a saját pránájáma-, meditáció- és ászana-gyakorlásukat.
A gyakorlati képzést a hallgatók a negyedik félévtől kezdődően a három féléves Kismama- és gyermekjóga specializáció keretein belül is folytathatják.
Az Élettudomány tantárgycsoport tartalmazza mindazt az ismeretet, mely a hallgatók tudását tovább bővíti a jóga gyakorlati, mindennapi alkalmazásával kapcsolatban.
Az első félév során az Általános anatómia és élettan 1, a második félévben pedig az Általános anatómia és élettan 2 kurzus a jógamester szakos hallgatók számára olyan általános anatómiai és élettani alapismereteket nyújt, amelyek a jóga gyakorlásához és oktatásához nélkülözhetetlenek, emellett bemutatja az emberi test szervrendszereinek felépítését, szerkezetét, működését és ezek összefüggését.
Az Egészségtani ismeretek a harmadik félévben anatómiai és egészségügyi alapismeretekkel segíti a hallgatókat abban, hogy jógaoktatói gyakorlatuk során képesek legyenek egyszerű egészségügyi kérdésekre válaszolni és a hozzájuk fordulókat szükség esetén egészségügyi szakemberhez irányítani.
A Jógaélettan 1 a negyedik félévben az ászanákat elemzi a kivitelezésükhöz szükséges izommunkák és az ízületekben létrejövő mozgások alapján, ezáltal bővítve az ászanák pontos végrehajtásához szükséges ismereteket. A félév során szerepet kap a gerinc- és ízületbarát jógagyakorlás szempontjainak elsajátítása is. A Jógaélettan 2 az ötödik félévben az ászanák, a légzésszabályozás, a relaxáció és a meditáció élő szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálja, mind a szervrendszerek – ezen belül különös tekintettel az idegrendszerre –, mind pedig az energetika (csakrák) szintjén.
A Jógapszichológia már az első félévben megismerteti a hallgatókkal azt a szemléletet, amelyet a védikus irodalom emberi tudattal és személyiséggel foglalkozó részei tanítanak, valamint segít megérteni a személyiség működését befolyásoló külső és belső hatásokat. A pszichológia témája a hatodik félévben folytatódik: a Fejezetek a modern pszichológiatudományból című kurzus bemutatja a modern pszichológia legjelentősebb irányzatainak és azok képviselőinek a személyiségről alkotott felfogásait, azok eltéréseit és hasonlóságait.
Az ájurvéda témájában a második féléves Ájurvéda kurzus a védikus irodalom részeként bemutatja az ájurvédikus egészségmegőrző és gyógyító rendszert mint napjainkban is alkalmazható egészségmegőrző módszert, az ötödik féléves Ájurvédikus dietetika pedig bevezeti a hallgatókat az ájurvéda tanításain alapuló lakto-vegetáriánus indiai konyhaművészet gyakorlati alapjaiba. Az ájurvéda tudományát a hallgatók a három féléves Ájurvéda specializáció keretében tanulmányozhatják mélyebben a negyedik félévtől kezdve.
A Meditáció elmélete és gyakorlata tantárgycsoportban az első alapozó kurzus a Bevezetés a jógahagyományokba. Célja, hogy bemutassa és megértesse a hallgatókkal a jóga szó jelentését és tradicionális definícióját, továbbá megismertesse velük a legfontosabb jógairányzatokat, a jóga alapelveit és az ezeken alapuló erkölcsi, életmódbeli és lelki tanításokat. A Jógahagyományok és meditáció kurzus részletesen elemzi a jógí életére és gyakorlására vonatkozó legfontosabb spirituális alapelveket, valamint a fizikai és a transzcendentális szintű gyakorlás közötti különbséget. Segít elmélyíteni a megfelelő viselkedés és jóga-szemléletmód alkalmazását, emellett részletesen kifejti a meditáció gyakorlásával kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket.
A második féléves Relaxáció és csakrameditáció során relaxációs technikákat sajátíthatnak el a hallgatók, illetve a csakrák tudományába kapnak bevezetést.
Mindezekre épül a harmadik félévben a A gaudíja vaisnava meditáció elmélete, amely a Haré Krisna mantrán való meditáció elméleti alapjait ismerteti a Srí harináma-csintámani című mű és a Srí Gaudíja Kanthahára című szöveggyűjtemény alapján, valamint a negyedik félévben a Dzsapa, bhadzsana és kírtana meditáció kurzus.
Az ötödik féléves A guru szerepe a jógahagyományokban célja, hogy a hallgatók megértsék a guru elvét, a gurunak a tanítvány életében betöltött szerepét, valamint a guru és a tanítvány kapcsolatának sikerét szolgáló viselkedési szabályokat és azok gyakorlati alkalmazását.
A Visnu-szahaszra-náma meditáción a hallgatók a hinduizmusban és szűkebb értelemben véve a vaisnavizmusban általánosan gyakorolt Visnu-szahaszra-náma meditáció módszerét ismerik meg és gyakorolják, emellett mélyítik a Szent Névről szóló alapismereteiket. Ehhez hasonlóan a Brahma-szamhitá meditáció célja az, hogy a Brahma-szamhitá meditáció módszerét elsajátítsák és rendszeresen gyakorolják a hallgatók.
Az ötödik és hatodik félév során A kírtana gyakorlati alapjai 1 és 2 kurzusokon a hallgatók megtanulják néhány, a magyarországi vaisnava zenei gyakorlat részét képező dallammal énekelni a Hare Krisna mantrát és az oktatási segédanyagban szereplő vaisnava dalokat, valamint fejlesztik a képességeiket a karatála, a mridanga és a harmónium hangszereken.
Ennél a fő ágnál is van lehetőség Kírtana-jóga specializációt választani a negyedik félévtől kezdve, mely három féléven keresztül látogatható az Ének-harmónium és a Mridanga-karatála nevű tárgyak keretében.
Az ötödik fő tantárgycsoport a Tudományos kutatás, mely hat féléven keresztül készíti fel a hallgatókat szakdolgozatuk megírására. A Könyvtár- és internethasználati ismeretekkel bepillantást nyernek a könyvtár működésébe, felépítésébe és elsajátítják a használatához szükséges alapismereteket. A Kutatásmódszertan célja a hallgatók íráskészségének és véleményük kifejezésének fejlesztése. A tantárgy elsősorban a tanulmány és a recenzió sajátosságaira fókuszál.
A következő félévekben a Szakdolgozati konzultáció 1, Szakdolgozati konzultáció 2, Szakdolgozati konzultáció 3 és végül a Szakdolgozat tárgyak során a hallgató a szemináriumvezető és a témavezető segítségével jut el szakdolgozata benyújtásáig.
A Vaisnava vallásfilozófia és kultúra szerves részét képezi az oktatásnak. Ezt az ágat az első féléves A Krisna-tudat alapjai nevű kurzus vezeti be, amely során a hallgatók nagy vonalakban megismerik a Főiskola szellemiségét adó gaudíja-vaisnava vallás (Krisna-tudat) gyökereit, alapját és vallásgyakorlatát, valamint a Főiskolát fenntartó egyház, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) történetét és működését. Az itt szerzett tudás felkészíti a hallgatókat arra, hogy részt vegyenek a Szakmai gyakorlat 1 és Szakmai gyakorlat 2 képzéseken. E szakmai gyakorlatokon – melyek a Somogyvámoson található Krisna-völgyben zajlanak – a hallgatók közvetlen tapasztalatot szereznek a vaisnavizmus gyakorlatáról, megismerik egy élő vaisnava közösség mindennapjait és elsajátítják a környezettudatos gondolkodást és az ökogazdálkodás alapjait.
A harmadik féléves A vaisnava etikett elmélete és gyakorlatán a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus viselkedéskultúrájának filozófiai alapjait és mindennapi gyakorlatát azzal a céllal, hogy annak legfontosabb elemeit maguk is alkalmazzák.
A Bevezetés a védikus asztrológiába alapszinten bemutatja az asztrológia többezer éves hagyományait és önismeretet segítő alapvető tanításait, ami specializációként folytatható három féléven keresztül (Védikus asztrológia specializáció).
A következő alapozó tárgy a Világvallások 1., amely során a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus vallásértelmezését, a történelmi időben és térben megjelenő vallási sokszínűség okát, valamint bepillantást nyernek India vallástörténetébe. A Világvallások 2. célja, hogy bemutassa az ábrahámi vallások néven ismert három monoteista vallást: a közös gyökerekkel rendelkező judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. A vallástudományi ismereteken belül nagy hangsúlyt kap a vallások történetének és filozófiájának ismertetése, valamint azok összehasonlítása egymással és a vaisnava filozófiával.
A Bhagavat-tattva – Filozófiai istentan bemutatja a gaudíja-vaisnavizmus monoteista istenképét és a különböző isteni formák, avatárák, félistenek és isteni energiák helyzetét, egymáshoz való viszonyát.
Az India története ismeretelméleti kérdésekre is kitérve áttekintést ad az Indiai-szubkontinensről politikatörténeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt. Segítségével a hallgatók megismerkednek India múltjával és jelenével. A Hagyományos indiai művészet átfogó képet ad India hagyományos művészetéről, ezen belül a vaisnavizmus művészeti értékeiről. Ehhez kapcsolódik a Szent helyek Indiában, amely szemlélteti India szent helyei közül azokat, amelyek a vaisnavák számára a legfontosabbak. A kurzuson a filozófiai és történelmi kérdéseken kívül a gyakorlati ismeretek átadása is fontos, melyeket a hallgatók indiai utazásuk során hasznosítani tudnak.
A hinduizmus társadalomfilozófiája kurzuson a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus társadalomképének alapját adó védikus társadalmi modellt, a varnásramát és annak vallásfilozófiai-etikai alapjait. Erre épül a Manu-szamhitá, amelynek során a varnásrama működését szabályozó törvénykönyvet tanulmányozzák a hallgatók. Ehhez kapcsolódóan választható a három féléves Fenntarthatóság és reziliencia specializáció.
Az utolsó fő tantárgycsoport a Szaknyelv, amely a jógával foglalkozók számára elsősorban a szanszkrit nyelvet jelenti. A jógamester szakon a szanszkrit nyelv tanulása két féléven keresztül kötelező (Bevezetés a szanszkrit nyelvbe és Szanszkrit nyelv). Az egy év alatt a hallgatók a szanszkrit nyelv kiejtésével, írásával és alapvető grammatikai jelenségeivel ismerkednek meg. A szanszkrit nyelv tanulása azonban szabadon választható formában, valamint a három féléves Szanszkrit nyelv specializáció keretein belül folytatható, így egy jógamester szakos hallgató akár hat féléven keresztül is tanulhatja ezt a nyelvet.
