Mi vár Önre a teológia alapszakon? Milyen a képzés?
Kulturális, különleges
Dinamikus képzés azok számára, akik érdeklődnek a hinduizmus vallásai, kultúrája és ősi hagyományai iránt. Így a vallásilag el nem kötelezettek számára is biztos és sokoldalú tudást adunk. Nem csak Krisna-hívők előtt, hanem mindenki számára nyitott e szakunk. A képzés 6 féléven keresztül nappali és levelező tagozaton folyik, állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában.
Természetes életstílus, bölcsesség
Végzett szakembereink hidat képeznek az indiai hagyományok és a nyugat-európai tudomány között. A 3 év során kiemelten tanulmányozzuk a hinduizmus vaisnava ágának páratlan mélységű vallásbölcseletét, és az ezen alapuló természetes életstílus alapelveit. Végzett hallgatóink ismerik a védikus kultúrát, tájékozottak a világvallások hasonlóságaiban és különbözőségeiben, eligazodnak India történetében, különböző filozófiai irányzatokban, a jóga különböző tradícióiban, tanulnak ájurvédát, asztrológiát, szertartástant, meditációt.
Gyakorlati önismeret
Ahogy volt teológia szakosaink egybehangzóan mondják: aki belevág ebbe a képzésbe, annak megváltozik az élete. A 3 év során olyan autentikus szellemi műhely részesei lehetnek a hallgatók, ahol az indiai kultúra tanításai összhangba kerülnek a mai modern világgal anélkül, hogy azok veszítenének eredeti jelentésükből. A teológiai tudás elmélete mellett a gyakorlati alkalmazásában is jártassá tesszük hallgatóinkat.
Jó választás az Ön számára a teológia szak, ha:
- szeretne a kultúrtörténet területén speciális szakemberré válni
- érdeklik a világvallások hasonlóságai és különbözőségei
- elsajátítaná a kutatómunka módszertanát
- fontos Önnek az önfenntartás, fenntarthatóság
- érdeklik a társadalmi szerepek, szociológia
- érdeklik az emberi lét alapkérdései, az univerzum, és az élet eredete
- vonzza India sokszínű hitvilága
- szeretné érteni és tanítani a keleti életfilozófiát
- ha tudás útján szeretne kilépni a mókuskerékből
- hozzájárulna az emberiség valódi értékeinek megőrzéséhez
- szereti tudni, mi a helyes irány
- szívesen tanulná a szentírások ősi nyelvét, a szanszkritot
- felfedezné önmaga belső világát
- fontos Önnek a spirituális fejlődés is
A jelentkezés feltételei, kimeneti követelmények
Főiskolánkra nem a központi felvételi eljárás keretein belül lehet jelentkezni! A jelentkezés és felvételi vizsgák (pályaalkalmassági, írásbeli, szóbeli) sajátosságairól honlapunk a Praktikusan a felvételiről menüpontban részletes tájékoztatást kaphat.
Idegennyelvi követelmények
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola a 2011. évi CCIV. Törvény 49/A. paragrafusának 2023-ban bevezetett módosítása értelmében − más főiskolák, egyetemek gyakorlatát és a leendő hallgatók érdekeit és támogatását maximálisan figyelembe véve − angol szaknyelv bevezetéséről döntött a tanulmányaikat 2023. szeptemberében és azt követően megkezdő vaisnava jógamester és vaisnava teológia BA, valamint vaisnava teológia MA szakos hallgatók esetében.
Ettől az időponttól kezdve kimeneteli feltételként intézményünk nem kér középfokú nyelvvizsgát, azonban az alapszakos képzést végző hallgatóknak legkésőbb az első tanulmányi év végéig, a mesterszakos képzésre jelentkező hallgatóknak pedig a felvételi vizsgáig alapszintű angol nyelvű szövegértési képességet szükséges szerezniük annak érdekében, az intézmény által a tanrendbe bevezetett angol szaknyelv, vagy azt azt magában foglaló kurzusokon részt tudjanak venni és az ott átadott tudásanyagot el tudják sajátítani.
Ösztöndíj, tandíj
Az önköltséges képzés díja a vaisnava teológia szakon 135 000 Ft/félév, azonban iskolánkban állami ösztöndíjas képzésre is lehetőség van.
A Vaisnava teológia BA szak tantárgyainak áttekintése
Az alábbi leírásban olvasható a BHF Vaisnava teológia alapszak (BA) kötelező tantárgyainak egymásra épülése. A szak a mintatanterv szerint hat félév alatt teljesíthető.
A szak tárgyait a következő hét fő csoportra lehet osztani:
– Szentírásismeret
– Vallásfilozófia
– Vallásgyakorlat
– Társadalomismeret és kultúrtörténet
– Ember- és önismeret
– Előadó- és kutatókészség
– Szakrális nyelv
A Szentírásismeret csoport tartalmazza azokat a kurzusokat, amelyek a vaisnava teológia meghatározó szövegeivel ismertetik meg a hallgatókat.
A Bevezetés a védikus szentírásokba kurzus bemutatja a védikus szövegek eredet szerinti, funkció szerinti és tradicionális felosztását, így a hallgatók megismerik a szent szövegek puránákon alapuló típusait és a gaudíja-vaisnavizmus védikusirodalom-értelmezését. Ehhez kapcsolódik a Bhagavad-gítá 1, a Bhagavad-gítá 2 és a Bhagavad-gítá 3. A Bhagavad-gítá a hinduizmus egyik alapműve, mely Krisna és Ardzsuna filozófiai párbeszédét tartalmazza. Tanulmányozásával a hallgatók részletesen megismerkednek a vaisnava filozófia öt alaptémájával: Ki Isten? Mi a lélek természete? Mit jelent az idő, az anyagi természet és a karma? A fejezetről fejezetre haladó Bhagavad-gítá tanulmányok után a hallgatók betekintést kapnak az Upanisadok világába is.
A teológia szakos hallgatók tanulmányaiban fontos helye van az óind eposzok megismerésének. A Rámájana tantárgy megismerteti a mű helyét a védikus irodalomban, jelentőségét a vaisnavizmus tanításai szempontjából, illetve feltárja a benne rejlő örökérvényű filozófiai, erkölcsi igazságokat s azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A Mahábhárata a Bhagavad-gítá kerettörténeteként számos hasznos információval szolgál annak megértéséhez és mélyíti a hallgatók a tudását a védikus kultúra eszméiről, elveiről, szokásrendszeréről és annak végső céljáról.
A puránák közül a Bhágavata-puránának kiemelt szerepe van a vaisnava teológiában. Első 3 énekét tárgyalják részletesen a Puránikus irodalom 1, a Puránikus irodalom 2 és a Puránikus irodalom 3 tantárgyak.
A szentírásismeret tárgykörébe tartoznak azok a szövegek is, amelyeket a gaudíja-vaisnava ácsárják írtak Csaitanja Maháprabhu tanításai alapján. Ezek közül A tanítások nektárja – Upadésámrita és a Mádhurja-kádambiní kerülnek részletes bemutatásra.
A Vallásfilozófia csoportba tartozó tantárgyak célja, hogy a vaisnava teológia szakos hallgatók szélesebb körű vallásismerettel rendelkezzenek. A Világvallások 1 és Világvallások 2 a fő világvallások történetével, tanításaival és gyakorlatával ismerteti meg a hallgatókat, összehasonlító szellemben. A védikus filozófia iskolái tantárgy a hinduizmus hat nagy filozófiai rendszerét, a darsanákat tárgyalja. A vaisnavizmus irányzatai tantárgy keretében kerül bemutatásra a négy Visnu-hívő iskola filozófiája, A Csaitanja-csaritámrita filozófiája tantárgy pedig a gaudíja-vaisnavizmus alapítójának életét és legfontosabb tanításait foglalja össze. A hallgatók emellett megismerik azokat a vaisnava filozófiai irányzatokat is, amelyeket a gaudíja-vaisnava filozófia Deviáns vallási kultuszoknak tekint.
A Bhagavat-tattva – Filozófiai istentan bemutatja a gaudíja-vaisnavizmus monoteista istenképét és a különböző isteni formák, avatárák, félistenek és isteni energiák helyzetét, egymáshoz való viszonyát, A védikus világkép tantárgy pedig segít a puránák világlátásának megértésében.
Az elméleti képzés mellett a Főiskola nagy hangsúlyt fektet a vaisnava teológia szakos hallgatók gyakorlati képzésére: ezt a célt szolgálják a Vallásgyakorlat csoportba tartozó tantárgyak. A gyakorlati képzést A Krisna-tudat alapjai című tantárgy vezeti be, melynek során a hallgatók nagy vonalakban megismerik a Főiskola szellemiségét adó gaudíja-vaisnava vallás (Krisna-tudat) gyökereit, alapját és vallásgyakorlatát, valamint a Főiskolát fenntartó egyház, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) történetét és működését. Az itt szerzett tudás felkészíti a hallgatókat arra, hogy részt vegyenek a Szakmai gyakorlat 1 és Szakmai gyakorlat 2 képzéseken. Az első szakmai gyakorlat során a hallgatók közvetlen tapasztalatot szereznek a vaisnavizmus gyakorlatáról a Somogyvámoson található Krisna-völgyben, megismerik egy élő vaisnava közösség mindennapjait, elsajátítják a környezettudatos gondolkodás és az ökogazdálkodás alapjait. A második szakmai gyakorlat helyszíne szintén Krisna-völgy, ennek keretében a hallgatók a vaisnava szent helyekre való zarándoklat gyakorlati oldalát ismerik meg.
Az odaadás nektárja – Bhakti-raszámrita-szindhu című tantárgy bemutatja a gaudíja-vaisnavizmus egyik legfontosabb szentírásának első részét, amely definiálja a bhakti-jógát, azaz az odaadó szolgálatot és annak tiszta formáját, valamint megvilágítja a kettő közötti különbséget A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda interpretációjában.
A Náma-tattva 1 és Náma-tattva 2 tantárgyak az Isten nevein való elmélkedésnek és e nevek vibrálásának elméletéről és gyakorlatáról szólnak, mely a gaudíja-vaisnava vallás központi eleme. Ennek folytatásaként a Visnu-szahaszra-náma meditáció órán a hallgatók a hinduizmusban és szűkebb értelemben véve a vaisnavizmusban általánosan gyakorolt Visnu-szahaszra-náma meditáció módszerét ismerik meg és gyakorolják. Ehhez hasonlóan a Brahma-szamhitá meditáció óra célja az, hogy a Brahma-szamhitá meditáció módszerét elsajátítsák és rendszeresen gyakorolják a hallgatók. Isten neveinek nem csak az egyéni, hanem közös éneklése is fontos eleme a vaisnava vallásnak: A kírtana gyakorlati alapjai 1 és A kírtana gyakorlati alapjai 2 tantárgyak a vaisnava zene elméletébe és gyakorlatába vezetik be a hallgatókat, akik itt megismerik a legjellegzetesebb vaisnava hangszereket, a karatálát, a mridangát és a harmóniumot, valamint megtanulják eljátszani a Haré Krisna mantra néhány dallamát. Akik ezirányú ismereteiket jobban el szeretnék mélyíteni, azoknak lehetőségük van a Kírtana-jóga specializáció keretén belül további 3 féléven át folytatni zenei tanulmányaikat.
A vaisnava etikett elmélete és gyakorlata órán a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus viselkedéskultúrájának filozófiai alapjait és mindennapi gyakorlatát. Ehhez kapcsolódik a vaisnava szertartások megismerése a Vaisnava szertartástan tantárgy keretein belül, valamint a vaisnava főzés és étkezés kultúrájának megismerése az Ájurvédikus dietetika órán. A lelki tanítómester – Guru-tattva című tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a guru elvét, a gurunak a tanítvány életében betöltött szerepét, illetve a guru és a tanítvány kapcsolatának sikerét szolgáló viselkedési szabályokat és azok gyakorlati alkalmazását.
A Társadalomismeret és kultúrtörténet csoportba olyan tantárgyak tartoznak, amelyek megismertetik a hallgatókat a vaisnavizmus születési helyével, Indiával, valamint olyan társadalomelméleti kérdésekkel, amelyek a hagyományos vaisnava gondolkodáson alapulnak.
Az India története ismeretelméleti kérdésekre is kitérve áttekintést ad az Indiai-szubkontinens politika- és művelődéstörténetéről. Ennek folytatásaként A gaudíja-vaisnavizmus újkori története című tantárgy India legutóbbi 500 évét tárgyalja részletesebben. A gaudíja-vaisnava tanítók többsége jelentős irodalmi alkotásokat hagyott örökül: Az irodalom szerepe a vaisnava vallásgyakorlatban című tantárgy ezen alkotások keletkezési körülményeit, típusait és értelmezési lehetőségeit tárgyalja. Maguknak az alkotóknak az életrajzát a hallgatók a Vaisnava szentek élete 1 és Vaisnava szentek élete 2 kurzusokon ismerhetik meg. A vaisnava szentekhez kötődő helyszíneket a Szent helyek Indiában című tantárgy tárgyalja, amelyen a teológiai kérdéseken túl a gyakorlati ismeretek átadása is fontos és a hallgatók által egy indiai utazás során hasznosítható. A vaisnava képzőművészet értékeit a Hagyományos indiai művészet című tantárgy keretei között ismerik meg a hallgatók.
A Varnásrama-dharma tantárgy tanulása során a hallgatók megismerik a gaudíja-vaisnavizmus társadalomképének alapját adó védikus társadalmi modellt, a varnásramát, és annak vallásfilozófiai-etikai alapjait. Erre épül a Manu-szamhitá című óra, amely az előzőeken túl bemutatja a varnásrama működését szabályozó törvénykönyvet. Szintén a varnásrama elveihez kapcsolódik a fenntartható fejlődés elméletét és gyakorlatát bemutató három féléves specializáció, a Fenntarthatóság és reziliencia.
Az Ember- és önismeret csoportba tartozó tantárgyak alapja a Védikus pszichológia, amely bemutatja a védikus irodalomnak az emberi tudattal, illetve személyiséggel foglalkozó részeit, és segíti a személyiség működését befolyásoló külső és belső tényezők megismerését. A vaisnava teológia képzés tantervében szerepel egy félév Ájurvéda és egy félév Bevezetés a védikus asztrológiába is. Azoknak, akik ezeket a tudományokat szeretnék mélyebben megismerni, lehetőségük van három félévig Ájurvéda specializációra vagy Védikus asztrológia specializációra járniuk.
A vaisnava teológia képzés során fontos szerepe van annak, hogy a hallgatók képessé váljanak a tanulmányaikhoz kapcsolódóan önálló kutatómunka elvégzésére, illetve eredményeik megfelelő színvonalú írásbeli vagy szóbeli prezentálására. Ebben segítik őket az Előadó- és kutatókészség nevű csoportban szereplő tantárgyak. A Könyvtár- és internethasználati ismeretek alapvető képzést ad egy kutatómunka előkészítéséhez, a Kutatásmódszertan célja pedig a hallgatók íráskészségének továbbfejlesztése, a tanulmány- és recenzióírás alapelveinek megismertetése. A Szakdolgozati konzultáció 1, Szakdolgozati konzultáció 2, Szakdolgozati konzultáció 3 és végül a Szakdolgozat tárgyak során a hallgató a szemináriumvezető és a témavezető irányításával elkészíti szakdolgozatát. A hallgatók előadókészségének fejlesztését A logikus érvelés elmélete és technikái – Njája, valamint A retorika elmélete és gyakorlata 1 és A retorika elmélete és gyakorlata 2 tantárgyak segítik, a tudományos és a teológiai gondolkodásmód közötti hasonlóságok és eltérések megismerését pedig A védikus és modern tudományelmélet című tantárgy.
A vaisnava teológia elsőrendű Szakrális nyelve a szanszkrit. Ezt a nyelvet a hallgatók öt féléven keresztül tanulják (Bevezetés a szanszkrit nyelvbe, Szanszkrit nyelv 1, Szanszkrit nyelv 2, Szanszkrit nyelv 3, Szanszkrit nyelv 4). Ennek során elsajátítják a szanszkrit nyelven íródott szövegek pontos kiejtését és a szanszkrit nyelv hagyományos írásmódját, a dévanágarít. Nyelvtani ismereteik a Bhagavad-gítá nehézségi szintjének megfelelő szövegek értő olvasását teszik lehetővé, a klasszikus szanszkrit nyelvtan további témaköreit a vaisnava teológia mesterszakon sajátíthatják el.
