A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) alapítója 1896. szeptember 1-én született Kalkuttában.
Fiatalkora és küldetése
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda (1896–1977) kiemelkedő lelki tanító és tudós volt. Ő ő a Krisna-tudat Nemzetközi Közössége (ISKCON), ismertebb nevén a Haré Krisna Mozgalom alapító lelki tanítómestere. Az indiai Kolkatában, Krisna-hívő családban született. Fiatalkorában egész életére szóló inspirációt merített gurujának, Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākurának (1874–1934), annak az UNESCO által is ünnepelt történelmi személyiségnek az útmutatásából, aki azzal bízta meg őt, hogy terjessze el a bhakti tradíció tanítását az angolul beszélő világban. Ez a megbízatás Caitanya Mahāprabhunak, a bhakti mozgalma 15-16. századi újjáélesztőjének a védikus irodalom globális elterjesztésére irányuló vágyát volt hivatott beteljesíteni, és Bhaktivedanta Swami Prabhupāda korábban példa nélküli szerepet játszott abban, hogy e vágy valósággá válhasson.
Az ISKCON megalapítása
Bhaktivedanta Swami élete során szemtanúja lehetett a viktoriánus korszak hanyatlásának, mindkét világháborúnak, valamint India függetlenségi harcának és felosztásának. Meg volt róla győződve, hogy a védikus irodalom időtlen bölcsessége megoldást kínál a válságokat előidéző minden problémára, ezért 1965-ben, hatvankilenc éves korában hajóra szállt, hogy egyetemes üzenetét az egész világgal megismertethesse. Saját identitását nem indiai gyökerei alapján határozta meg, tanítása szerint az ember valódi, örök identitását nem korlátozzák az országhatárok. Guruja útmutatását követve azt hirdette, hogy az általa megismertetett tanítás nem csupán egy bizonyos nemzet tagjainak szól – az egész emberiség hasznára válik. Egymaga érkezett New Yorkba, de a magányos erőfeszítéséből fakadó nehézségeken felülkerekedve 1966-ban sikeresen megalapította az ISKCON-t, amely hamar nemzetközi lelki mozgalommá vált.
Írói munkássága és tudományos tevékenysége
Bhaktivedanta Swami tevékenysége nem korlátozódott pusztán arra, hogy személyes előadásaival építsen ki többezres követői tábort; termékeny író is volt. Tizenkét év alatt az indiai szentírások – például a Bhagavad-gītā és a Śrīmad Bhāgavatam – több mint hetven kötetnyi fordítását és kommentárját alkotta meg. Az általa tolmácsolt könyvek az indiai filozófia és irodalom alapművei közül kerültek ki, s bepillantást nyújtanak abba, mit tanít ez az irodalom az etikáról, metafizikáról, pszichológiáról, és olyan egyetemes kérdésekről, amelyek a tudat természetének, a szabad akaratnak és az élet végső céljának a témakörére irányulnak.
A Bhaktivedanta-életmű globális elismerése és tudományos hatása
Az eredetileg angolul írott Bhaktivedanta-könyveket nyolcvanhat nyelvre lefordították, és ma a világ számos könyvtárában és tudományos intézetében elérhetőek. Nagyra tartják tisztaságukat, mélységüket, valamint a forrásszövegek szellemiségéhez való hűségüket. Gyakorta idézik őket tudományos folyóiratok, és számos hinduizmussal, teológiával és összehasonlító vallástudománnyal foglalkozó egyetemi kurzus tananyagának is részét képezik. A filozófia, a teológia és a lelki gyakorlatok Bhaktivedanta-könyvekben megvalósuló integrációja sok tudományterületre hatással volt, többek között a filozófiára, vallástudományra, antropológiára és szociológiára is. A könyvek etikára, közösségre és környezetvédelemre fordított figyelme megtermékenyítőleg hatott e területek tudományos diskurzusára. A Caitanya-caritāmṛta, a Caitanya Mahāprabhu életét és tanításait dokumentáló hagiográfia Bhaktivedanta-fordítása és kommentárja a bhakti-mozgalom tanulmányozásának alapvető forrásmunkájává vált.
Egy globális intézményhálózat kialakítása, és a Bhaktivedanta Intézet megalapítása
Bhaktivedanta Swami az ISKCON-on keresztül helyi közösségek olyan globális hálózatát hívta életre, amelynek tagjai a védikus tanítások tanulmányozásának és gyakorlásának központjaiként szolgálnak. E központok gyakran együttműködnek tudományos és oktatási intézményekkel, és források biztosításával, konferenciák szervezésével segítik elő a védikus tudományok kutatását. Az alapítójáról elnevezett Bhaktivedanta Intézet azt tekinti feladatának, hogy kutatásaival, kiadványaival, valamit az általa a tudat természetéről, a kozmológiáról és az élet természetéről kezdeményezett dialógussal hidat képezzen a modern tudományosság és a védikus bölcsesség között.
Bhaktivedanta Swami öröksége és munkásságának máig tartó hatása
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda nagymértékben és sokrétűen hozzájárult a védikus irodalom modern megértéséhez, és nagy szerepe volt annak bemutatásában, hogy ezt az irodalmat a modern kori problémák megoldásához is segítségül hívhatjuk. Művei továbbra is nélkülözhetetlen forrásul szolgálnak a védikus tudás és lelkiség iránt érdeklődő tudósok, diákok és hívek számára, és öröksége ma is világszerte hatással van azokra, akik a lelki élet gyakorlása iránt érdeklődnek. A nevét viselő Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola megőrzi és népszerűsíti az általa képviselt szellemiséget, felsőoktatási intézményként pedig éppúgy szolgálja az előrehaladást a tudományos élet, mint a lelki gyarapodás terén, s mindeközben az élet értelméről való mély elmélkedésre ösztönöz.
