Látott már valaki olyan széket, ami nem a megmunkálás során jött létre, hanem a molekulák véletlenszerű összesodródásából? Ha a szék nem így lett, vajon elképzelhető-e, hogy minden, ami a világegyetemet alkotja – a tér, az idő és az anyag – a nagy bumm, vagyis az ősrobbanás eredménye?
Ugyanígy nem mindig könnyű racionális magyarázatot találni a természetben megfigyelhető működési folyamatokra. A pettyes lile nevű madár egyik alfaja Alaszkában él. Felnőtt egyedei évről évre útra kelnek, amikor kezd hidegre fordulni az idő, és a 3600 kilométerrel odébb lévő a Hawaii-szigetek felé veszik az irányt. A többnapos repülés során egyszer sem szállnak le – ezért már az út előtt hetekkel „hízókúrába” kezdenek, és ez így keletkező zsírtöbbletből merítik aztán az erőt. Emellett a sebesség nagyon precíz megválasztására van szükség, hogy időben célba érjenek, de közben a tartalékaik se fogyjanak el. Ráadásul a fiókák csak később, felcseperedve követik a szülőket, ugyancsak a fenti szisztémát követve, amit azonban közvetlenül nincs kitől megtanulni. Honnan tudják mégis, hogy mit kell tenniük az életben maradáshoz?
A tudósok közül egyre többen vallják az értelmes tervezettség (intelligent design) nézetét, amely szerint a világegyetem és a természet bizonyos jellegzetességei inkább intelligens okkal magyarázhatók, mint véletlenek sorozataként.
A témában a BHF docense, Dr. Tasi István (Isvara Krisna Dász) Egely Györggyel beszélgetett a Hatos Csatorna Tabuk, Titkok, Tények című műsorában, amelyet olvasóink is megnézhetnek az alábbi videón.
