Napi szútra: A karma törvénye és a három kötőerő

A karma törvénye és a három kötőerő

 A hindu lételmélet szerint az élőlények helyzete ebben a világban ideiglenes. Eredeti valójában a lélek transzcendentális, tudással és boldogsággal teljes örök lény, aki az anyagi világba kerülve elfelejtette valódi azonosságát. Anyagi teremtménynek gondolva magát a testével, a tetteivel, a különböző ideológiákkal stb. azonosul, belebonyolódva a materiális lét útvesztőibe. A karma törvénye szerint mindaddig, amíg valaki meg nem érti, hogy ezek az „önazonosságok” nem valódiak, hanem álomszerűek, elképzeltek, pusztán az elme által kitaláltak, addig rá van kényszerülve arra, hogy újra és újra megszülessen különféle anyagi testekben, amelyekben hol jó, hol pedig rossz éri őt, aszerint, hogy karmája, tehát előző élete tetteinek visszahatása kedvező vagy kedvezőtlen-e.

E testek lehetnek növényiek, állatiak és emberiek is. A hatás és ellenhatás ezen ősi törvénye szerint ki milyen életet él jelen testében, annak megfelelően kapja meg a következő testét.

A jógaszentírások szerint az ember tetteit az határozza meg, hogy a három kötőerő közül (jóság, szenvedély és tudatlanság) melyik dominálja őt leginkább. Így egy jógi számára nagyon fontos, hogy felismerje a kötőerők jelenlétét a saját életében, s ezzel egy időben képes legyen azonosítani is őket. A saját magunkon jelentkező szimptómák és a hétköznapi életben tapasztalt ragaszkodásaink, vonzódásaink által könnyedén megérthetjük saját helyzetünket. Ez azért nagyon fontos, mert e tudás birtokában képesek leszünk megfelelő lépéseket tenni testi, szellemi és lelki felemelkedésünk érdekében. 

Forrás: Dr. Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból